Fogalmak

Mi is az a Head-Code?

 

Minap az Exeter West (Blockpost szoftver) Brit mechanikus biztosítóberendezés (vonóvezetékes) szimulációját futtattam, ami igen bonyolult szimuláció, összetett vágányúttal és 131 vonóvezetékes karral rendelkezik. A kommunikációt, az engedélykéréseket és küldés-fogadást harangokkal lehet jelezni a szomszédos "jelzőbódék" felé, ezért a menetrend és a kitérő-jelző beállításokat jól kell ismerni. Ehhez készítettem egy excel táblázatot amiben vonatonként lejegyzeteltem a harang kódokat, a karok beállításait és egyéb információt. A menetrendi ablakban azonban találtam egy oszlopot, aminek a jelentését nem értettem. Ez az oszlop a H'Code vagyis a Head-Code magyarul vonatazonosító kód.

Forrás: svsfilm.com

A Head-Code-ot (Fej-kód) 1850 körül vezették be, és a mozdony elején olajlámpákkal mutatták. Ezek a lámpák a vonat (mozdony, motorkocsi vagy vezérlőkocsi) elejére a szabályoknak megfelelően lettek elhelyezve, ezzel a vonat osztályát jelölte meg, amely segített a forgalmistának (Signalman) azonosítani a vonatok rendeltetését (prioritását), amelyek szükséges volt az akkor használt  térköz közlekedési rendszerben (interval-based signalling system). A lámpák éjjel világítottak, és a lámpákat általában fehérre festették, hogy nappali is látható legyen. Néhány vonalon fehér korongokat használtak nappal a lámpák helyén. 

Az abszolút blokk-os biztosítóberendezés eljövetelével az osztályalapú fejkódok lehetővé tették a forgalmista rendelkező számára a vonatok megfelelő azonosítását és szabályozását. Néhány forgalmas vonalon, különösen a külvárosi vonalakon azonban a fejkód a vonat útvonalát jelölte meg, nem pedig a vonat osztályát. Ezeken a területeken a csomópontok összetettek és a menetrendek intenzívek voltak: sokkal fontosabb, hogy a jelzők helyesen irányítsák a vonatokat, mint az osztályonként szabályozott vonatok. Ez elterjedt Anglia déli részén, ahol a vállalatok hat fényszóró-pozícióval mutatták be a vonat útvonalát.

Néhány vállalatnak saját kódformátuma volt, ami némi zavart okozott, amikor az egyik vállalat vonatai más társaságok vonalain közlekedett. A Railway Clearing House közreműködött a fejkódok egységesítésében, négy lámpaállás alapján, és azokat a vonalak többsége elfogadta kivéve Dél-Angliában. Az 1923-as csoportosítás idején a szabványos fejkódokat egyszerűsítették úgy, hogy általában egyszerre csak két lámpát használtak, és ezeket a kódokat átvette a London Midland, a skót vasút, a Great Western Railway (GWR) és a londoni és Északkeleti vasút. A Déli Vasút (SR) megtartotta az útvonalon alapuló fejkódrendszert, legfeljebb négy lámpával hat pozícióban. Figyelemre méltó kivétel volt a korábbi Glasgow és a South Western Railway, valamint a Somerset és Dorset Joint Railway vonalak, amelyek a saját vonalkódjukat használták a helyi vonatoknál. A kaledóniai vasút teljesen más útvonal-alapú fejkódrendszert tartott fenn, amely a mozdonyra szerelt szemaforkar párból állt - a két kar szöge és helyzetük (a puffergerendán vagy a füstdobozon) jelezték az útvonalat.

Később a fehér korongokat és lámpákat felváltotta a számmal kiírt és megvilágított számok (három-négy karakter), amik a vonatok irányát a meghajtás módját és vagy a vonatszámozást jelölték

Esetemben az 1960-as Exeter West menetrendben még a hagyományos betűvel jelölt kód látható (A,B,C,D,E,F,G,H,J,K). Bizonyos forgalmi helyzetekben az indulási idők figyelembevételénél van jelentősége a kódnak, illetve a valóságban a forgalmista a váltótorony ablakából kinézve láthatta a vonatot és így következtetni tudott annak rendeltetéséről.

Források:

https://www.warwickshirerailways.com/misc/headcodes.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Train_reporting_number#cite_note-bellandhead-1

https://web.archive.org/web/20180815214159/http://myweb.tiscali.co.uk/gansg/3-sigs/bellhead.htm?showpage=true

https://www.2d53.co.uk/Headcode/headcodeC.htm

 

 

 

Tamogatóink:


 

Partnerek: