Brit jelzők 1.rész

A szemafor (alakjelző)


A mechanikusan működő alakjelzőket a 19. században fejlesztették ki a Nagy Britanniában működő vasutak számára. Az eltérő rendeltetésű és független vasúttársaságoknál a jelzők jelzésképei kezdetben igen változatosak voltak. A szabványosítási kísérletek következtében a 20. század elejére lényegesen javult a helyzet, de ennek ellenére mind a mai napig előfordulhat, hogy stílusban és megjelenésben kissé eltérő jelzőkbe botlunk Anglia-szerte.

Bár sok alakjelző maradt fenn napjainkig is, számuk egyre fogy, egyre ritkábban találkozhatunk velük. Van azonban néhány jó példa, hogy a kulturális örökség megőrzése céljából üzemeltetett vonalakon (az ország egész területén) műemlékként óvják a régi jelzőket is.

A későbbiekben látni fogjuk, hogy bár a jelzők és a jelzésrendszer alapkoncepciója megegyezik a hazánkban (illetve közép-kelet Európa nagy részén) használttal, a részletekbe tekintve komolyabb koncepcionális különbségekre bukkanhatunk.

 

A karos alakjelző részi:

Az alakjelző az árbocból, jelzőkarból és ellensúlyból áll. A jelzőt általában a pálya bal oldalán helyezik el, a jelzőkar balra esik az oszloptól. Annak érdekében, hogy a jelzés éjjel is látható legyen, a karra felszereltek két lencsét. A lencsét hátulról kezdetben olajjal, később elektromossággal működő lámpa világította meg. A kar mozgatásával a lencsék is elmozdultak, ezáltal a jelző különböző színű fényjelzést adott.

A jelző árboca eredetileg fából készült, ezt később felváltotta a rácsos szerkezetű acéloszlop, préselt acéloszlop, betonoszlop, vagy a régi vasúti korlátból készített tartószerkezet.
A jelzők oszlopait magasra építették, hogy a jelzést távolról és könnyen felismerhessék akár a sűrű füstben is, illetve a vonat hátsó részéből is láthassa a zárkalauz, zárfékező, vagy a kalauz.

A jelző árbocára a karbantartás és az olajlámpa meggyújtása végett általában létrát erősítettek. Gyakran helyeztek el a jelzőárbocra telefonkészüléket is. A fekete-fehér csíkos dobozban található telefonnal tud a jelzőnél megálló vonat személyzete kapcsolatot létesíteni a jelzőt kezelő központtal (forgalmi irodával, bakterházzal).

Semaphtype.gif

A karos alakjelzők jelzésképei:

A karos jelzőknek funkciójuktól függően több karjuk is lehet, amelyek száma, szinezése, elhelyezése és mérete ugyancsak információt hordoz. Általánosságban a karok a következő információkkal szolgálhatnak:

Tiltó jelzés ("danger", "On", Be):

  • Tiltó jelzés (főjelzőknél, tolatásjelzőknél "Megállj" jelzés, vagy az adott jelző által fedezett vágánykapcsolatra nincs vágányút beállítva; előjelzőknél "Megállj várható").
  • A szemafor karja vízszintesen, sötétben a megfelelő lámpa világít.

A szabad jelzés ("proceed", "Off", Ki):

  • Szabad jelzés (a jelzőt meg szabad haladni).   
  • A szemafor karja körülbelül 45°-os szögben felemelkedik, és a jelző fajtájának megfelelő lámpa világít (érvényesnek a 35°-tól 85°-ig terjedő tartomány számít).

Néhány jelzőnél szabad jelzés esetén a jelzőkar nem felemelkedik, hanem lefelé mozdul el 45°-os szögben (ezek neve "lower quadrant semaphore"– alsónegyedes jelző – szemben a hagyományos,  "upper quadrant"-okkal). A lefelé mozduló jelzőkar elterjedt volt a Great Western Railway (GWR) társaságnál. Bár nem náluk, hanem egy másik társaságnál, de előfordult, hogy a jelzőkarra ráesett hó súlya alatt a jelzőkar elmozdult lefelé és a mozdonyvezető szabad jelzésnek megfelelően cselekedett, ennek következtében balesetet szenvedett. Az eset kapcsán az alsónegyedes jelzőket elkezdték lecserélni, de a GWR ellenállt. Kijelentette, hogy a területén hasonló baleset nem történt, ezért ezeket a jelzőket nem cseréli ki (valószínűleg a csere költségeit nem tudta/akarja állni).

Ugyancsak a karos jelzők egy variánsa volt az úgynevezett Somersault jelző. Ezeknél a jelzőknél a kar tengelye annak közepén, a kar súlypontjában volt. Tiltó jelzés esetén a jelzéskép megegyezett az upper ill. lower quadrant jelzőkéivel, szabad jelzést úgy adott, hogy a kar lefele elfordult a tengelye körül.

Az alakjelző része még a mérlegsúly. A mérlegsúlyt vonóvezeték működtetik, ami mechanikus kapcsolatban van a jelzőkarral. A vonóvezeték a bakterházban végződik. A szabad jelzés esetén a súlyt a vonóvezeték felemeli és a jelzőkar is felemelkedik. A mérlegsúly feladata, hogy a megállj jelzésre való átállításnál visszahúzza a jelzőkart vízszintes állapotba. A vonóvezeték elszakadása esetén a mérlegsúly azonnal visszaejti a jelzőkart.


A jelzők fajtái

Főjelzők ("stop signals"):

Lehetnek bejárati jelzők (home signals), kijárati jelzők (starting signals), vagy térközjelzők (block signals). A főjelzők egy adott szakaszt (térközt) fedeznek, azaz védnek a behaladástól.

A főjelzők karja vörös, rajta függőleges fehér sáv. Néhány régebbi jelzőn a kar csík nélküli vörös volt, illetve egyéb kiegészítő jelzések voltak rajta elhelyezve.

Jelzésképei:

  • Megállj (on): vízszintes kar, sötétben egy vörös fény. Ekkor a jelzőt meghaladni csak szóbeli (rádión, élőszóban) utasításra szabad.
  • Szabad (off): megemelt kar, sötétben egy zöld fény. Ekkor a jelző mellett a szerelvény elhaladhat, a pályára és a szerelvényre engedélyezett legnagyobb sebességével. A brit jelzők nem adnak sebességjelzéseket a vezető számára.

A hagyományos állomásoknál két főjelző véd egy adott pályarészt (vagy váltókörzetet). Az egyik a bejárai jelző (Home signal) a másik a kijárati jelző (Starting signal). A bonyolultabb vágányhálózatú állomások esetében több be- és kijárati jelző is lehet, ilyenkor külső, közbenső és belső bejáratról (outer home, intermediate home és inner home), illetve kijárati, második kijárati és külső második kijárati (starting, advanced starting, outer advanced starting) jelzőkről beszélünk.

Semastop.gif

Amint már említettük, ezek a jelzők nem képesek sebességkorlátozást jelentő jelzést adni, ezért az ilyen jelzőket olyan helyre szokták tenni, ahol nem szükséges a sebességcsökkentés.  Mindazonáltal ezekkel a jelzőkkel is rá lehet venni a mozdonyvezetőt a fékezésre: a jelzőt csak akkor állítjuk szabadra, ha a mozdonyvezető meghaladja a jelző előjelzőjét és fékezni kezd. Bár ez a megoldás nekünk, magyaroknak szokatlan lehet, az Egyesült Királyságban mindennapos gyakorlat. A 39-es szabály (rule 39) például kötelezővé teszi ezt a műveletet a bejárati jelzők előtti jelzőkre olyan esetben, ha a bejárat Megállj! jelzést mutat. Ekkor a bejárati jelző előtti jelző előjelzőjét meghaladva a mozdonyvezető fékezni kezd. A forgalmi szolgálattevő a vágányfoglaltságból látja, hogy a vonat közelít a jelzőhöz, szabadra állítja azt, így a vonat csökkentett sebességgel közelíti meg a következő (bejárati-)jelzőt. Ez a "trükk" olyan jól bevált, hogy csökkentett sebességet engedélyező jelzést a mai napig sem használnak a brit jelzésrendszerben.

 

Előjelzők ("distant signals"):

Az előjelző az utána következő főjelző jelzésére ad előjelzést. Az előjelző ¾ mérföldre (1200m) található a főjelző előtt. Az előjezők karja sárga, rajta fekete, V-alakban megtört sávval. Jelzésképei:

  • A főjelzőn "megállj" jelzés várható (on): a vízszintes jelzőkar (sárga fény) arra figyelmezteti a mozdonyvezetőt, hogy a főjelzőn megállj jelzés látható.
  • A főjelzőn szabad jelzés várható (off): a felemelt jelzőkar (zöld fény) azt közli a mozdonyvezetővel, hogy a főjelzőn szabad jelzés látható.

Az előjelző jelzése alapján tudja megkezdeni a vezető a fékezést, ha szükséges.

Semadist.gif
Előjelzővel egyesített főjelzők:

Amennyiben a fedezett pályarész rövid, vagy az állomások közel vannak egymáshoz úgy a főjelzőt és a következő főjelző előjelzőjét egy árbocra szerelhetik. A főjelző a behaladást engedélyezi, vagy tiltja, az alatt elhelyezkedő előjelző (sárga jelzőkar) a következő főjelző jelzését jelzi előre.
  • Ha a fedezett pályarészbe haladni tilos, úgy a főjelző jelzőkarja vízszintes és vörös lámpa világít, az előjelző jelzőkarja is vízszintes és sárga lámpa világít (On).
  • Ha az első fedezett pályarészbe behaladni szabad, de a következő főjelzőn megállj jelzés látható, úgy a felső jelzőkar emelt állapotban és zöld lámpa világít, de az alsó jelzőkar vízszintes és sárga lámpa világít (Caution). A mozdonyvezetőnek fel kell készülnie a megállásra.
  • Ha mindkét térközbe szabad a behaladás, úgy mindkét jelzőn felfelé áll a jelzőkar és mindkét jelzőn zöld lámpa világít (Off).
Semadouble.gif
 Az előjelzővel egyesített főjelzők egy speciális kombinációja, amikor két egymást követő főjelzőt két külön irányítóközpont vezérel. Ekkor a második főjelzőt és annak előjelzőjét (amely az első főjelző árbocára van szerelve) a második központ, az első főjelzőt az első központ, viszont az első főjelző előjelzőjét mindkét központ vezérli. Tehát az első főjelző előjelzője mindaddig tiltó állásban marad, amíg mindkét főjelzőt szabadra nem állították. A megoldás azért különös, mert az első főjelző előjelzőjének tiltó állásából a mozdonyvezető nem tudhatja, hogy melyik főjelző mutat Megálljt.

Ismétlőjelző:

Amennyiben a jelzőre való rálátás korlátozott, a jelző előtt ismétlőjelzőt telepítenek (Banner). A jelző egy fehér korong alakú táblából áll, közepén fekete csíkkal. A fekete csík a főjelző szemaforkarjának az állását mutatja. 

  • A vízszintes csík a megállj jelzést (On);
  • a jobbra dőlt fekete csík a továbbhaladást mutatja (Off).
Semabanner-onoff.gif

Murai László (Snail Sims)

Tamogatóink:


 

Partnerek: